Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzésről beszélünk, ha a munkáltató munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozásként munkavállalót küld ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz, feltéve, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.

Tájékoztatóa munkaerő-kölcsönzési tevékenységről

A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214-222.§-a valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló, többször módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) szabályozza.

Munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása

a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),

b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,

c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,

d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló),

e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.

Kölcsönbeadó lehet

a) az az EU/EGT tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni.

A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei

A nyilvántartásba vétel feltételei:

• a kérelmezőt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza,
• a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van,
• a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre,
• a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege kétmillió forint.
A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződéssel kell igazolni.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani, a székhely szerint illetékes foglalkoztatási főosztálynál.

A csatolandó mellékletekről kérjük, tájékozódjon a székhely szerint illetékes foglalkoztatási főosztálynál.

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezőnek 3000,- Ft államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie.

A tevékenység megkezdése

A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a foglalkoztatási főosztály nyilvántartásába vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni, a határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként jogszabályban meghatározott adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie.

Munkaerő-kölcsönző törlése a nyilvántartásból

A foglalkoztatási főosztály a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik,

• a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
• adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget,
• a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. § (1) a) pont]
• A foglalkoztatási főosztály a munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha
• tevékenységének megszüntetését bejelentette,
• jogutód nélkül megszűnt. [R. 16. § (1) b) pont]

Ha a munkaerő-kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

Együttműködés

A foglalkoztatási főosztály és a kölcsönbeadó tevékenységük során megállapodás alapján együttműködhet.

További információ

A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

Általános információk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján

Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján

Munkaerő-kölcsönzők listája

A „posting” Magyarországon – általános információ a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján

Szabadságra vonatkozó rendelkezések

Munkaidő és fizetés

​	Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!​